Miért pont a Ginkgo fáról neveztük el a pszichológia műhelyünket?
A Ginkgo Biloba (páfrányfenyő) nevével a legtöbben talán különböző készítmények kapcsán találkoztunk, hiszen a leveleit felhasználják a gyógyászatban, többek között a memóriaproblémák és az időskori kognitív hanyatlás kezelésére. Ez a gyógyhatás számunkra azért volt különösen szívet melengető, mert hasonló eredményt igazolt a lélektan egyik leghosszabb kutatása a kapcsolatokban rejlő erővel összefüggésben.
A Harvard Egyetemen zajló kutatás több mint 75 éve zajlik, és meggyőzően bizonyítja, hogy a szeretetteli kapcsolatok azok, amelyek védőhálót szőnek körénk, boldogsággal töltenek el bennünket, továbbá testi-lelki egészségünk zálogai. A kapcsolatok azok, amelyekre támaszkodni tudunk, amelyek megóvnak bennünket az élet viszontagságai közepette. A jó kapcsolatok nem csupán a testi egészséget védik, hanem a mentális állapotot is épen tartják. Azoknak, akik stabil, biztonságos, támogató kapcsolatban élnek, a kutatás eredményei szerint tovább marad éles a memóriájuk is.
Add meg itt a címsor
A Ginkgo fa rendkívül ősi faj, azon kevés növények egyike, ami a jégkorszakot is túlélte. Ezek a fák olyannyira reziliensek, hogy az atomrobbanást követően a romok között tavasszal kihajtottak, így a kihívásokkal és megpróbáltatásokkal való megküzdés szimbólumai. Életünk valamennyi szakaszában találkozunk veszteséggel, fájdalommal és nehéz érzésekkel. Fontos kérdés hogy mit kezdünk ezekkel? Megragadjuk és rágódunk rajta, vagy mindenáron meg akarunk szabadulni a bennünk tomboló feszültségtől? Bár két különböző megoldási stratégiáról van szó, valójában hasonló eredményhez vezetnek. Paradoxon, de amikor mindenáron a feszültséget szeretnénk kontrollálni, akkor az gyakran olyan mértékben elhatalmasodik rajtunk, hogy pont azokhoz a megoldási mintákhoz nyúlunk, amelyeket egyébként kerülni szeretnénk. A megoldás felé vezető úton fontos, hogy tudatosítsuk, hogy éppen mi zajlik bennünk. Ehhez nagyfokú pszichológiai rugalmasság (reziliencia) szükséges, ami azt jelenti, hogy az aktuális érzelmeinket, gondolatainkat megfigyeljük és elfogadjuk, de nem azok irányítanak bennünket, hanem az érzelmeink tudatosítását követően képesek vagyunk azokkal összhangban, vagy pont azok ellenére az értékeink mentén dönteni. Amikor a vágyaink hajszolása helyett értékalapú döntést hozunk, az pillanatnyilag nehéz lehet, de egy mélyebb és tartósabb boldogságérzést alapozunk meg vele.
Közel menni a saját belső valóságunkhoz és nehéz érzéseinkhez nem könnyű feladat. A pszichológus és a kliens között megteremtődő biztonságos tér lehetőséget ad arra, hogy szembenézzünk önmagunkkal, illetve mindazzal, ami bennünk és körülöttünk zajlik. Így válunk képessé arra, hogy nehéz érzéseket és témákat is megmutassunk, és megtapasztaljuk, hogy mindezekkel együtt értékesek vagyunk. A múlt elrendezése, a jelen valóságának megélése pedig utat nyit a kreatív megoldások és egy belső szabadsággal megélt jövő felé.
